„Ismét emelkedik a koronavírusos megbetegedések száma Magyarországon, a jelenleg is terjedő variánsokra finomhangolt vakcinákra még várni kell. Az évek óta tartó járvány elleni harcban most úgy tűnik, újabb bevethető kezelést találtak a magyar kutatók” – olvasható a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) hétfői közleményében, amely szerint a kutatók a Rucaparib nevű gyógyszert vizsgálva jutottak arra az eredményre, hogy hatékony lehet a súlyos lefolyású fertőzés kezelésére.
A kutatás Bay Péter, a Debreceni Egyetem Orvosi Vegytani Intézetének egyetemi tanára ötlete nyomán és koordinálása mellett zajlott, eredményeit a közelmúltban publikálták a British Journal of Pharmacologyban.
Mint írták, a Covid-19 megbetegedés időben két szakaszra osztható: a virális szakaszra, amely alatt a vírus elszaporodik a szervezetben, valamint a gyulladásos fázisra, amely a fertőzésre adott immunválasz után kialakuló gyulladásos folyamatokat foglalja magába. Az elérhető gyógyszerek azonban nem ugyanolyan hatásosak mind a két szakaszban.
A Paxlovid nevű gyógyszer például a virális szakaszban fejti ki hatását, tehát az időben észlelt megbetegedés ellen hatásos, azonban a súlyosabb lefolyású esetek kezelésére már nem elég.
„A kutatás alapötletét az adta, hogy a PARP enzimek szerepét mind a gyulladásos folyamatokban, mind pedig a Covid-19 fertőzéssel összefüggő, sejtszintű folyamatokban kimutatták” – idézték a közleményben Bajusz Dávidot, a HUN-REN TTK Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársát.
A kutatók feltételezték, hogy a PARP enzimek gátlószerei a fenti két folyamat egyidejű gátlásával „kettős hatású fegyverek” lehetnek a súlyos lefolyású fertőzés kezelésére. A kutatásban ezt sikerült is megerősíteniük. „Ezáltal egy olyan egyedülálló terápia irányába nyitottunk utat, amely a fertőzés virális és gyulladásos szakaszában egyaránt alkalmazható, és már a virális szakaszban eséllyel akadályozhatja meg a gyulladásos szövődményeket” – emelte ki a kutató.
„A Rucaparib kettős hatásának köszönhetően már az első fázisban is bevethető, azonban nagyobb jelentősége a súlyos lefolyású, komoly légzőszervi tüneteket mutató betegeknél lehet, ahol a vírus szaporodása mellett a gyulladásos folyamatokat is képes gátolni. Az újabb variánsok ellen is hatásosnak bizonyulhat, mivel a tüskefehérje felületén főleg erősen konzervált – tehát a különféle variánsokban azonos – motívumokkal lép kölcsönhatásba, így a létező variánsok túlnyomó részét képes gátolni” – magyarázta Bajusz Dávid.
A beszámoló szerint a kutatások tovább folytatódnak: a kutatócsoport jelenleg a vírusok működéséért és szaporodásáért felelős fehérjék célzott gátlásával foglalkozik.
A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a koronavírus mellett új kórokozók is megjelentek, a majomhimlő terjedése miatt például a WHO globális veszélyhelyzetet hirdetett. Ezért a kutatók már vizsgálják a majomhimlő elleni terápiás lehetőségeket is.
MTI
Fotó: MTI/Ruprech Judit
