A szabadalmazás alapfeltétele, hogy szabadalmi oltalom csak szabadalmazható találmánynak minősülő szellemi alkotásokra szerezhető. A szabadalmazható szellemi alkotás, azaz a találmány fogalmát a találmányok szabadalmi oltalmára vonatkozó 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szabadalmi törvény) határozza meg. A Szabadalmi törvény által adott meghatározások alapján, a vállalati gyakorlatban a szabadalmazható találmány fogalmát három szempontból érdemes megközelíteni.
Az első szempont, hogy mely szellemi alkotások nem minősülnek szabadalmazható találmánynak. Ez objektív kizáró feltétel, amely azt jelenti, hogy ezekre a szellemi alkotásokra nem szerezhető szabadalmi oltalom. Ezek közzé tartoznak a felfedezések, a tudományos elméletek, a matematikai módszerek, az esztétikai alkotások, a játékra és üzletvitelre vonatkozó tervek, szabályok és eljárások, a számítógépi programok, valamint az információk megjelenítését biztosító szellemi alkotások. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a szellemi alkotások amennyiben újnak és eredetinek tekinthetők, és azonosítható módon művet írnak le, akkor védelem alatt álló szellemi alkotásnak minősülnek, és a védelmük a szellemi alkotásokra vonatkozó más jogszabályok alapján (Szerzői jogi törvény, Üzleti titokra vonatkozó jogszabály) biztosítható. Szabadalmi oltalom azonban ezekre a szellemi alkotásra nem szerezhető. A Szabadalmi törvény ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy ezekre a szellemi alkotásokra akkor nem szerezhető szabadalmi oltalom, ha a szabadalmat ezekre elsősorban alapminőségükben kívánnák megszerezni. Amennyiben ezek a szellemi alkotások beépülnek olyan szellemi alkotásokban, amelyek találmánynak tekinthetők, a találmány részeként szabadalmi oltalomban részesíthetők. Két gyakori példa ezzel kapcsolatban. Amennyiben valamilyen szellemi tevékenységre vonatkozó terv és/vagy szabály felhasználásával műszaki-technikai eljárás kerül kialakításra, az így létrehozott eljárás már szabadalmazható, amennyiben az az ipar vagy a mezőgazdaság területén alkalmazható. Egy másik gyakori eset, amikor a számítógépes program gép vagy berendezés részét képezi, és a szabadalmi oltalmat a számítógépes program által vezérelt gépre vagy berendezésre kívánják megszerezni. A fentiek alapján tehát ez az objektív kitáró feltétel minden esetben önálló mérlegelést igényel.
A második szempont a találmánnyal kapcsolatos érdemi feltételek teljesülése. A találmány levédése esetén, a szabadalmazható találmánynak újnak, feltalálói tevékenységen alapulónak és iparilag (az ipar és a mezőgazdaság területén) alkalmazhatónak kell lennie. A Szabadalmi törvény mindhárom feltételre részletes szabályozást ad. Ez azt jelenti, hogy meghatározza az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság fogalmát. A szabadalmazható találmánynak egyszerre mindhárom érdemi feltéltelt teljesítenie kell. Mivel a feltételek teljesülése mérlegelést igényel, ezért a szabadalmi bejelentés előkészítése során szabadalmi ügyvivő igénybevételével érdemes ezek teljesülését ellenőrizni. Másik lehetséges módszer a hivatalos vizsgálat kérése. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala részben külön szolgáltatás keretében, részben a szabadalmi eljáráson belül – de még az érdemi döntést megelőzően – a bejelentő megrendelése vagy kérelem alapján elvégzi az érdemi feltététek vizsgálatát és teljesülését, és erről írásos véleményt ad. Mivel a szabadalmazás sikere alapvetően e három érdemi feltétel teljesülésétől függ, ezért célszerű az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat minél korábban lefolytatni, hogy a szabadalmazási eljárással kapcsolatos kockázatok minél korábban feltárásra kerülhessenek. A Szabadalmi törvény sajátossága, hogy az érdemi feltételeket egyébként teljesítő találmányok egyrészét kizárja a szabadalmazható találmányok köréből, mivel gazdasági tevékenység körében történő használatuk és/vagy hasznosításuk a közrendben vagy a közerkölcsbe ütközne. A Szabadalmi törvény tételes felsorolást ad ezekről, ezért itt csak két példát említünk. A közrendben és a közerkölcsbe ütközőnek minősül az ember klónozására irányuló eljárások, emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások gazdasági hasznosítása, ezért ezek szabadalmi oltalomban nem részesíthetők. A Szabadalmi törvény a biotechnológiai találmányokra és a növényfajtákra részben önálló érdemi feltételeket határoz meg. Így az ilyen tárgyú találmányok esetén az érdemi feltételek ezekkel is kiegészülnek.
A harmadik szempont a szellemi alkotás érdemi tartalmának meghatározása. A Szabadalmi törvény alapján a bejelentőnek a találmánynak minősülő szellemi alkotást (terméket és/vagy eljárást) a szabadalmi leírásban és a rajzokban (amennyiben a találmány tárgya rajz készítését szükségessé teszi), olyan módon és részletezettséggel kell leírnia és feltárnia, hogy annak alapján szakember a találmány tárgyát meg tudja valósítani. Ennek elsődleges eszközei a szabadalmi leírás végén található igénypontok, amelyek a találmány tartalmának megfelelő módon tartalmazzák a jellemzők azon körét, amelyek szükségesek és elégségesek szakember számára a találmány megvalósíthatóságához. A találmány tehát valójában az a szellemi alkotás, amelyet szabadalmi leírás, és különösen az igénypontok tartalmaznak, és amelyben az igénypontban leírt összes jellemző egyszerre megvalósul.
Mit jelent ez a gyakorlat számára?
Amennyiben szabadalmi oltalmat kívánunk szerezni egy szellemi alkotásra, első lépésként a szellemi alkotás Szabadalmi törvényben (és az ehhez kapcsolódó alaki rendeletben) meghatározott módon történő leírása szükséges. A leírás elkészítése során arra kell törekedni, hogy a találmányként kezelni kívánt megoldás (termék és/vagy eljárás) megvalósításához szükséges összes jellemzője leírásra kerüljön. Ezt követően azt kell megvizsgálni, hogy az így meghatározott szellemi alkotás tárgya szerint nem sorolódik-e azon szellemi alkotások közzé, amelyekre jellegük miatt nem szerezhető szabadalmi oltalom, vagy amelyek használata és hasznosítása közrendben és/vagy közerkölcsbe ütközne. Bár a Szabadalmi törvény tételes felsorolást ad, bizonytalanság esetén érdemes szakvéleményt beszerezni. Amennyiben a szellemi alkotás szabadalmazható találmánynak tekinthető, érdemes a Szabadalmi törvény szerinti érdemi szempontok vizsgálatát lefolytatni külön eljárásban a szabadalmi eljárás megindítása előtt, vagy a szabadalmi eljárás részeként, de még az érdemi vizsgálat megkezdése előtt.
A szabadalmazás és a találmányok között tehát szoros kapcsolat van. Mivel a leírt szempontok mérlegelése speciális iparjogvédelmi szakmai tudást és gyakorlatot igényel, minden esetben kérje szabadalmi ügyvivő segítségét! Bővebb info » www.kjj.hu
