Aki a mai gazdasági helyzet, ingatlanárak, albérletárak és építőipari viszonyok közepette szeretne döntést hozni arról, hogy egy új házat építsen, vagy újítsa fel a már meglévő otthonát, nem kerül könnyű helyzetbe. Nem egyszerű kérdés, hogy mit és hogyan újítsunk fel, milyen sorrendben, de azért fussunk neki a leglényegesebb szempontoknak.
A felújításról sokaknak elsőre az esztétikai beavatkozások jutnak eszükbe, burkolatcsere, festés, esetleg a helyiségek elosztásának átszervezése, pedig alapvetően fontos ma már a megfelelő energetikai hatékonyság kialakítása. Ennek egyik alapköve a jól szigetelt otthon. Amennyiben önálló házunk van, “egyszerűbb” a történet, szigetelni kell a homlokzatot, a lábazatot és a födémet vagy a tetőteret, ha utóbbit beépítettük, esetleg tervezzük beépíteni. A födém és a tetőszigeteléshez a legcélszerűbb a fújható szigetelés: kitölti a réseket, csökkenti a hőhidak kialakulásának lehetőségét, növeli a komfortfokozatot, ráadásul gyorsan és hatékonyan el lehet végezni a munkát, nem keletkezik szennyeződés, felesleg.
A tetőszigetelésnél fontos tudnunk, hogy a födémszigeteléshez képest egy komplexebb feladat, könnyebb elrontani (a födémszigetelést akkor vállaljuk el, ha egyszerű padlásról van szó, pl. egy monolit betonfödémről). Minden más esetben jobban járunk hosszú távon, ha szakemberhez fordulunk.
A homlokzat szigetelésénél a táblás kiszerelésű hungarocellel érdemes dolgozni, viszont amennyiben vályogfalú házat újítunk fel, ne a hungarocell, hanem a kőzetgyapot mellett döntsünk, mivel a hungarocellnek (vagy eps-lapnak) bár kiváló hőszigetelő adottságai vannak, kifejezetten rossz a páraáteresztő-képessége, a vályog viszont szépen magába gyűjti a nedvességet és ha nem tudja elpárologtatni a hungarocell lemezek miatt a külső falon, akkor belül kezd el nedvesedni, penészedni a falunk, aminek később akár statikai következményei is lehetnek. A homlokzat szigetelésénél a tetőtér szigeteléshez hasonlóan javasolt szakembert hívni, mivel jó néhány olyan terület van, amit el lehet rontani. Az egyik ilyen jellemző hiba, hogy vékonyabb rétegű szigetelőanyagot visznek fel, mint amit előírtak. Ezzel a legnagyobb gond, hogy a szigetelőanyag annál hatékonyabb, minél vastagabb. Vagyis hiába pakoltunk fel 5 centi hungarocellt a falra, nem fogjuk elérni azt a hatást, amit elvárunk a szigeteléstől. Újabb 10 centi felragasztásához pedig újra el kell végezni ugyanazt a munkát. Nem éri meg tehát spórolni a szigetelőanyagon. Ugyancsak sűrű hiba, hogy nem készítik elő elég alaposan a falazatot a szigetelésre, marad rajta vizesedett, hólyagosodott felület. Ilyen esetben a szigetelés felhelyezése után akár pár éven belül számíthatunk rá, hogy leválik a falról a szigetelés, vagy vizesedni, nedvesedni kezd alatta a fal.
Mikor szükséges lecserélni a tetőt?
Ha a tető cserepei elöregedtek (elfagytak, repednek, morzsolódnak) és a tetőlécek, gerendázat is korhadt, akkor érdemes tetőcserét fontolóra venni. Ha a tető jó állapotban van, de hiányzik a szigetelés, akkor ezt pótolni kell. Teljes tetőcsere szükséges, ha a tető rossz állapotban van, vagy ha terveink között szerepel a tetőtér beépítése és a jelenlegi tetőforma (pl. sátortető) nem megfelelő. Egy 100-120 négyzetméteres családi ház esetében a teljes tetőcserének általában körülbelül 8-10 millió forintba kerülhet. Természetesen az ár sok tényezőtől függ, például a cserép minőségétől, a szigetelőanyagtól és attól, milyen jellegű tetőt szeretnénk. Fontos megjegyezni, hogy mindenképpen szigetelnünk kell a tetőt, ha a tetőtér beépítését tervezzük. Ahogy már fent is írtuk, a tetőszigetelés legkényelmesebb és hatékonyabb módszere a fújható szigetelés.
Mikor érdemes kicserélni a nyílászárókat?
Ha a régi fa vagy műanyag nyílászárók elhasználódtak, érdemes fontolóra venni azok cseréjét. A fa nyílászárók nedvesség hatására vetemedhetnek, és ha nem gondoskodunk rendszeres ápolásról, mázolásról, akkor szuvasodhatnak vagy korhadhatnak. Hibás lehet az üvegszerkezet is (pl. megsérült) ezért érdemes fontolóra venni a javítást vagy cserét. Ugyanakkor, ha a nyílászárók még jó állapotban vannak, de a tömítés vagy a vasalat hibás, akkor egy ablak-ajtó felújítással olcsóbban megúszhatjuk a teljes cserét. A nyílászárók cseréjének ára függ az ablakok méretétől, típusától (nyíló, bukó stb.), az üvegszerkezet bonyolultságától és a profil anyagától. Érdemes mindig naprakész információt kérni a munkadíjról is, mivel könnyen változhatnak az árak rövid idő alatt. Ha a nyílászárók cseréjét szakszerűen végzik, sok ezer forintot spórolhatunk az energiaárakon. Természetesen ehhez szükséges, hogy a szigetelés is megfelelő legyen, és előnyös, ha a fűtéstechnika korszerű és energiatakarékos. Általában 20-25 év elteltével érdemes újraértékelni a nyílászárók cseréjét vagy felülvizsgálatát.
Miért érdemes korszerűsíteni a fűtéstechnikát?
A fűtéstechnika korszerűsítése megint egy olyan terület, amit érdemes belekomponálni a felújítási munkálatokba. Sok irányban lehet gondolkodni ezen a területen, például lecserélhetjük a konvektoros fűtésrendszerünket kondenzációs gázkazánra, amellyel fűtőtestekben, esetleg padlófűtésben tartjuk melegen a keringetett hőátadó folyadékot, gondolkozhatunk hőszivattyúban (a fűtés hatékonyságához erősen javasolt a padlófűtést, falfűtés, esetleg nagyméretű radiátorok alkalmazása, mivel alacsonyabb hőfokra tudja felmelegíteni a fűtésrendszert, mint egy gázkazán). A hőszivattyút működtethetjük H-tarifáról, így nem lesz annyira drága az elektromos fűtésünk. A fűtés-hűtéstechnika egyik hatékony eszköze a fan-coil (hűtő-fűtő, klímaradiátor-szerű eszközök), amit szintén működtethetünk hőszivattyúról. Egy ideig a napelemes rendszerről üzemeltetett elektromos fűtés számított a legokosabb korszerűsítésnek, ám amióta nem lehet csatlakoztatni a házi napelemes rendszert az elektromos hálózathoz (illetve az elszámolás átalakul szaldósról havi szaldósra vagy bruttó elszámolásra), már nem éri meg. A fűtésrendszerek anyagára folyamatosan nő (elsősorban a réz miatt), érdemes aktuális árajánlatot kérni.
Hogyan költsünk kevesebbet, ha mesterrel dolgoztatunk és nem magunk végezzük el a munkát?
Az egyik módja a spórolásnak, ha megbízható és tapasztalt szakembert választunk, akinek van referenciája. Egy rosszul elvégzett munka ugyanis további költségeket jelenthet a hibák kijavításával (másik szakemberrel való javíttatással). Fontos, hogy ne hagyatkozzunk például egy 5 éves garanciavállalásra, ha a cég maga még nem működik legalább 5 éve. Ha nagyobb beruházást vagy felújítást tervezünk, próbáljunk alkudni az áron, bár ne várjunk csodákat. Megéri generálkivitelezővel felújíttatni a házat? Egy jó és megbízható generálkivitelező (ha ilyenre találunk) sok szervezési feladatot levesz a vállunkról és szakértelmével biztosítja a megfelelő rendszerek kiválasztását. Természetesen ennek az árát ki kell fizetni, de érdemes figyelembe venni, hogy mennyi munkaóránk menne el, ha mi magunk szereznénk be az anyagokat, szerveznénk a munkavégzést, stb. Vagy ha mi magunk kellene felügyelnünk, hogy minden szakember időben és megfelelően végezze el a feladatát, például ha nekünk kell visszarendelni a vízvezetékszerelőt, mert valamit rosszul kötött be, és amíg az nincs rendbehozva, addig a burkoló sem tud haladni a munkával. És még folytathatnánk a felsorolást.
Kép forrása: Unsplash
